A menedzserbetegség lényege.

A menedzserbetegség lényege a krónikus stressz fennállása, a cselekvőképesség csökkenése a krónikus stressz ellen. Ez két okból lehetséges: vagy a stressz mértéke és ideje olyan nagyfokú, hogy a szenvedő alany nem képes megfelelően kezelni, vagy a stressztűrő képessége eleve csökkent.
Hangsúlyozni kell, hogy menedzserbetegsége bárkinek lehet, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint leginkább mégis a fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. Ennek oka kettős: egyfelől több férfi dolgozik közép- és felső vezető munkakörben, mint nő.
Másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Hazánkban ma másfélszer annyi 35-40 éves és kétszer annyi 40-50 éves férfi hal meg, mint a 70-es és 80-as években.
A-típusú személyiség mint hajlamosító tényező
További hajlamosító tényező az ún. A-típusú személyiség. Az A-típusú személyiségűek szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál.
A reakció a stressz kardiovaszkuláris hatásainak fokozott megnyilvánulását jelenti, például a vérnyomás és a szívverések percenkénti számának gyakori, tartós és az átlagosnál nagyobb mértékű emelkedését.
A menedzserbetegség és a kiégés (burn-out) szindróma egymás rokonainak tekinthetők, gyakran együtt fordulnak elő: időben bármelyik kezdődhet hamarabb, de felléphetnek egyszerre is. Elkülönítésük gyakran nehézkes, hiszen mindkettő sokrétű szervi és pszichés tünetekkel jelenik meg.
A menedzserbetegség tünetei

A krónikus stressz következtében változatos, gyakran szervi eltérésre nem visszavezethető tünetek alakulnak ki. Kezdetben a hangulati élet zavarai tapasztalhatók: fáradékonyság, nagyfokú fáradtságérzés, ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, dühkitörések.
Gyakori az alvászavarok jelentkezése. A teljesítőképesség csökkenése tovább emeli a stressz szintjét, hiszen az eredmények megtartása további energiák befektetését igényli.
Gyakran definitív pszichiátriai kórképek alakulhatnak ki (szorongás, depresszió, pánikszindróma, kényszeres cselekvések). A szervi tünetek is megjelenhetnek fej- és hátfájás, izomfeszültség, hajhullás formájában.
Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stresszállapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.

• Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet-e kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni?
• Csökkenteni kell a stresszre adott emocionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha…!
• Meg kell tanulni, gyakorolni kell a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését! Ilyen a mély lélegzés, izomlazítás, a zeneterápia, de gyógyszerekre, feszültségoldókra is szükség lehet.
• Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot)! Fontos a mozgás (kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb.), a dohányzás elhagyása, a kávézás csökkentése, továbbá a több, jobb, rendszeres alvás.
• Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására. Fontos a társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, illetve a reális célok kitűzése, az önismeret fejlesztése.

Forrás:WEBBeteg