Mi történik a testünkkel, amikor stresszelünk?
Mi történik a szervezetünkben, ha stresszelünk? Egy láncreakció indul be, amelynek sorra vesszük a részleteit.
Vészjelzés. Amikor az ember lát, hall vagy más módon érzékel valamilyen számára fenyegető dolgot, az észlelő idegsejtek a közelgő veszélyről jelet küldenek az agyunkba.
Agyi válasz. Az agyban az ingerület eléri az amigdalát, azt a területet, amely a döntéshozatalért és az érzelmek szabályozásáért felelős az agyunkban. Az amigdala pedig riasztja a hipotalamuszt, ami a hormonális szabályozás központja.
Hormonfröccs. A szimpatikus idegrendszer lép működésbe, amelynek hatása az adrenalinkibocsátás. Eközben pedig a hipotalamuszban olyan neurotranszmitter termelődik, amelynek hatására beindul egy reakciósorozat, amelynek a végeredménye a kortizol, az úgynevezett stresszhormon termelése.
Hírvivők. A kortizol, az adrenalin és más vegyületek bekerülnek a vérbe, és a véráramon keresztül a test összes részébe eljutnak.
A kulcsok kulcsa. Minden szerv összes szövetének szinte minden sejtjében találhatóak glükokortikoid-receptorok. A kortizon beleillik ezekbe a receptorokba, mint kulcs a zárba.
Válasz. A kortizol hatására nő a vércukorszint, az adrenalin pedig felgyorsítja a szívverést, ami meggyorsítja az oxigénáramlást a vázizomzat felé. Beindul az “üss vagy fuss” vészreakció, amely szerint vagy szembeszállunk a fenyegetéssel, vagy elmenekülünk előle.
A vészreakció hatására a feszültség nő. Ennek jelei a következők!
Szívritmus. Feszült helyzetekben a szívfrekvencia gyorsul. Ezzel magyarázható például, hogy a Tulane University munkatársai azt találták, hogy a Katrina hurrikán utáni időkben háromszorosára nőtt a szívroham valószínűsége a New Orleansban élőknél.
Vérnyomás. Feszültség esetén sokszor érzi, hogy a halántékán csak úgy duzzadnak az erek, mintha csak fel akarna robbanni a feje. A stressz hatására nő a vérnyomás, a szív egyre gyorsabban pumpálja a vért az izomzat felé.
Hormonok. A nyálban mérhető kortizol- és egyéb hormonszintek megváltoznak. Ebből nemcsak a stressz jelenlétére lehet következtetni, hanem arra is, hogy az ember mennyire reagál jól a feszült helyzetekre.
A gyulladás markerei. A stresszorokra való gondolás már megemeli a gyulladásos markerek, például a c-reaktív fehérjék szintjét a vérben.
Allosztatikus terhelés. Az állandósuló stressz hatására a szervezetünk nem állítja le a stresszre adott vészreakciót, ami igénybe veszi a szív- és érrendszert, illetve a többi szervet is.
Stresszből sem egyféle van; alapvetően kétfélét különböztethetünk meg:
Akut (rövid távú) stressz. A közeli veszély azonnal beindítja a szervezet vészreakcióját. Lejátszódik a fenti láncreakció, ami telenyomja a vért hormonokkal. Ezen kívül a szervezet még úgynevezett citokineket (kis méretű fehérjék) is termelni kezd, ami segít szabályozni az immunválaszt. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy az akut stressz jó hatással van az immunrendszerre, így rövid távon javítja az egészségünket.
Krónikus (hosszú távú) stressz. Hosszú időn át tartó feszültséget kiváltó állapotok, mint a munkanélküliség, egy beteg családtag ápolása vagy épp a napi forgalom hatására állandósulhat a szervezetben a stresszre adott válaszreakció. Amikor a szervezet képtelen a stresszhormonszintek, illetve a gyulladásos markerek szabályozására, akkor már gyengül az immunrendszer, és valószínűbb, hogy betegek leszünk.
Forrás: Popular Science
