Tészta: hizlal vagy nem?

A tészta trükkje abban áll, hogy sokkal lassabban tudjuk megemészteni, mint a többi feldolgozott szénhidrátot, ráadásul alacsony a glikémiás indexe (GI), ezért – például a BMJ Open folyóiratban nemrég megjelent egyik tanulmányszerint – helye van az alacsony GI-s diétában. A torontói St. Michael’s Hospital kutatói 32 olyan vizsgálat adatait dolgozták fel, amely a tészta táplálkozási hatásait elemezték magasabb GI értékű élelmiszerekéhez viszonyítva. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a tészta segített vagy kárt okozott-e az embereknek az egészséges étkezés kialakításában.

Több ezer középkorú és túlsúlyos vagy elhízott beteg esetét vizsgálva kifejezetten a tésztára vonatkozó adatokat gyűjtöttek össze, és úgy találták, hogy ennek az élelmiszernek semleges hatása van a súlygyarapodás szempontjából, sőt időnként elősegítette a súlycsökkenést, összehasonlítva a magasabb vércukorszintet okozó élelmiszerekkel.

Az alacsony GI diéta és a tészta

John Sievenpiper, a tanulmány vezető szerzője szerint a tészta “nem igazán káros, ha alacsony glikémiás étrend részeként fogyasztják”. Azaz ha helyesen fogyasztunk hüvelyeseket, friss gyümölcsöket és zöldségeket és elkerüljük a sok feldolgozott szénhidrátot, akkor nem sértjük meg az egészséges életmódot azzal, ha tésztát is fogyasztunk. Persze, a mennyiség is fontos. Egy-egy étkezésnél csak kis adagot (félcsészényit) javasolnak a kutatók.

Egy 2016-ban Olaszországban készült tanulmány, amely a világ minden tájáról gyűjtött adatokat, azt állította, hogy “a tészta fogyasztása az általános és a hasielhízáscsökkent valószínűségével jár együtt”, ha mellette a széles körben egészségesnek elfogadott mediterrán étrendet követik az emberek. A mostani kutatások azonban ezt az összefüggést nem támasztották alá. Ugyanis nem sikerült egyértelmű kapcsolatot kimutatni a tésztafogyasztás és a fogyás között.

A kanadai tudósok szerint további kutatásokra van szükség, hogy világos legyen a tészták kapcsolatának jellege és iránya a testsúly változásával. Például fontos volna tudni, hogy a GI diéta esetében a tészta mellett mi mást eszik még, aki veszít felesleges kilóiból. Más táplálkozási szakértők pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony GI értékű diétán lévők elfojthatják a sóvárgásukat a tésztával más magasabb glikémiás indexű élelmiszerek iránt, ami segít tartós egyensúlyt kialakítani étkezési szokásaikban és anyagcseréjükben. Azaz a diétát nem lemondásként, szenvedésként fogják megélni, hanem élvezhetik az étkezést, és nem mindig az jár a fejükben, hogy mikor telik már le az idő, amikor ismét valamilyen táplálékot vehetnek magukhoz.

A tésztagyárak zavarják a hitelességet

A tésztakutatások hitelességét rontja, hogy gyakorta a nagy tésztagyártó cégek állnak mögöttük finanszírozóként. A kanadai kutatás, amely két tucat tanulmány adatait elemezte, szintén nem tekinthető teljesen függetlennek, mert bizonyosan kimutatható lenne némely adat esetében az élelmiszeriparhoz fűződő kapcsolat. Az orvosok szerint legjobb, ha elkerüljük a szénhidrátokat,  így a tésztát is. Ugyanakkor az egészséges étrend fenntartása mellett a tésztafogyasztás biztonságos, ha egyenletesen és mérsékletesen fogyasztunk. Ha valaki megeszik egy adag tésztát, amelyet a szervezet számára kielégítő mennyiségű zöldség egészít ki, akkor helyesen jár el.

Vigyázat, van itt még egy csavar! A tészta önmagában tényleg nem olyan veszélyes a versenysúlyunkra. De a vajas és a tejszínes mártások, valamint a nagy mennyiségű húst tartalmazó szószok sok zsírt és kalóriát tartalmazhatnak, az ilyen tésztaételek tehát már kevésbé egészségesek, mint amelyek paradicsomszósszal vagy kis mennyiségű olívaolajjal és sok zöldség hozzáadásával készülnek. Jobb a helyzet, ha a feltét csirkéből vagy tenger gyümölcseiből készül, nem pedig vörös hús adja a fehérjeforrást. A tészta tetejére reszelt parmezán sajt is viszonylag kevés kalóriát tartalmaz.